A múlt holnapja – ajánló Blake Crouch: Hamis emlékek

A múlt holnapja – ajánló Blake Crouch: Hamis emlékek

Az emberek létezésük kezdete óta próbálják megfejteni az élet nagy kérdéseit: a halált, a szerelmet, az időt, a létezésünk célját, az emberi agy működésének felfoghatatlan részeit és minden számunkra ismeretlen dolgot.
Az álmok világával, az emlékekkel és az emberi gondolkodás megértésével rengetegen foglalkoztak és jelenleg is foglalkoznak, mégis örök rejtélynek tűnik a működésük. Rengeteg teória és kitaláció született ezekkel kapcsolatban mind a laikusok, mind a tudósok részéről.

Blake Crouch: Hamis emlékek című könyve is ezekkel a témákkal foglalkozik egy bámulatos regény formájában. Ha valaki belekezd, akkor valószínű enni is elfelejt az izgatottság miatt, amit e könyv idéz elő. Egyszerre lenyűgöző, félelmetes, nyomasztó, de pörgős. Engem az elején megfogott a könyv, ahol naplószerűen olvashattuk az eseményeket a két főszereplő szemszögéből, ami ennek köszönhetően jól követhető volt.

Fülszöveg:

A valóságot emlékek hozzák létre.
Erre kezd rádöbbenni Barry Sutton, a New York-i rendőr, miközben nyomozni kezd a tragikus jelenség után, amit a médiában hamisemlék-szindrómaként emlegetnek. A kór áldozatai egy olyan életre emlékeznek vissza, amit soha nem éltek le.
Helena Smith neurológus is az emlékek erejében hisz. Egész életét egy olyan technológia megalkotásának szentelte, ami segít az embereknek megőrizni a legértékesebb emlékeiket. Amennyiben sikerrel jár, bárki újra átélheti az első csókját, a gyermeke születését vagy az utolsó pillanatait a haldokló szüleivel.
Miközben Barry az igazságot keresi, egy minden betegségnél rémisztőbb ellenféllel találja szemben magát: egy olyan erővel, amely nem csak az elménket támadja meg, hanem magát a múlt szövetét is. És amikor ennek következtében elkezd megsemmisülni az általunk ismert világ, csak neki és Helenának van esélye arra, hogy együtt dolgozva legyőzzék a fenyegetést.
De hogyan találhatnának biztos kapaszkodót, amikor maga a valóság is folyamatosan változik és fokozatosan darabjaira hullik szét körülöttük?
A Hamis emlékek egyszerre letehetetlen olvasmány és összetett tudományos-fantasztikus rejtvény az időről, az önazonosságról és az emlékezetről. Olyan thriller, amilyet csak Blake Crouch tud kitalálni. Ez a regény vitathatatlanul az eddigi legambiciózusabb, legellenállhatatlanabb munkája.

 

Barry Sutton rendőr New Yorkban és egy különleges jelenség áldozataival kezd foglalkozni kíváncsiságból, amit hamisemlék-szindrómának neveznek.
A jelenlegi áldozata egy nő, aki egy férjre, gyermekre emlékszik és ennek következtében megkeresi a férjét, akit nem is ismer. Elmegy a házához, ahol a férj felismeri, de tagad mindent.
A nő ezt és a családjával kapcsolatos hamis emlékeket nem bírja feldolgozni és ezért leugrik a hídról.
Barry elmegy a férjhez és persze mident tagad a nő történetével kapcsolatban. Ennek ellenére később felhívja a rendőrt és elmeséli, hogy az öngyilkos nő volt egy másik idősíkban a második felesége, ezenkívül az első párja ugyanazon a hídon vetett véget életének. Elmondja, hogy lehetősége volt megmenteni az első feleségét és élt ezzel, így nem ismerte meg második feleségét.
Ezután a férj elküldi a rendőrt egy hotelba, ahol az egész élete megváltozott, mikor Barry odamegy, akkor bedrogozzák és egy férfivel találja szemben magát, aki egy ajándékot ajánl fel neki, amivel ő döntheti el, hogy él-e.
A múltba repül vissza egy széken, amit Helena Smith neurológus készített édesanyja miatt, mert az asszony Alzheimer-kórban szenvedett és lánya így próbált segíteni neki emlékezni, de nem gondolta, hogy emberek fognak meghalni találmánya miatt.
Itt ér össze a két szál és innentől kezdve együtt próbálják megoldani a kialakult helyzetet.

A könyv rendkívül összetett és elgondolkodtató, de ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akiket érdekel az időutazás és az álmok világa.

 

Kiemelt kép: Agave Kiadó

Szerző:

"Most elkezdek mesélni. Próbálj követni." Szeretem a mosolyt. Ha valaki miattam mosolyog, ha én valaki miatt mosolygok. Szeretem a napsütést, a tavaszt, ahogy körülölel és boldogsággal tölt fel. Szeretem a pillantást, a nevetést, az ölelést, a boldogságot, amit kapok a körülöttem lévőktől. Szeretem a teát, a kávét, a kekszet, amik egy jó beszélgetés mellett elfogynak. Szeretem az ízeket, az illatokat, az ételeket, a süteményeket, amik képesek felvillanyozni. Szeretem a pillanatokat, amik együtt egy életet alkotnak.