Mindig megtalál az a könyv, amire szüksége van a lelkemnek. Most sem történt másként. Az új évet Rupi Kaur költeményeivel kezdtem.
“belemerülök testem kútjába
és egy másik világba jutok
minden ami csak kell
már megvan bennem
nem kell
sehol máshol keresnem”─ otthon
A tej és méz, valamint a nap és az ő virágai után (amiket nagyon szerettem) nem volt kérdés, hogy elolvasom- e Rupi Kaur legújabb verseskötet. Költeményeit ezúttal is önmaga illusztrálta és a gyűjteményt négy részre osztotta: tudat, szív, pihenés ébrenlét.
tudat
Ebben a ciklusban olyan témákat vesz górcső alá, mint a depresszió a szorongás vagy az erőszak. Valamint megfogalmazza, amiről gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni:
„magányos vagy
de nem vagy egyedül
─ nem mindegy”
szív
A kötet második része, ahogy a cím is rámutat a szív dolgait helyezi fókuszba. Viszont ne úgy képzeljük el, hogy csak rózsaszín felhőkön heverő boldog párról fogunk olvasni. Hiszen Kaur szokásához híven egy utat jár be a bántalmazó kapcsolatoktól az egészségesekig.
„egészséges kapcsolatban kellett lennem ahhoz
hogy rájöjjek nem kell attól félni
akit szeretek”
saját kép
pihenés
A könyv harmadik fejezete szól családról, alkotásról környezetvédelemről és sikerről. Egyik fontos mondanivalója az, hogy ne a munka legyen életünk fő mozgatórugója. Hiszen van, ami sokkal fontosabb.
“a lelkünket
nem nyugtatja meg
az amit elérünk
az amilyennek mutatkozunk
sem a rengeteg elvégzett munka
még ha a világ összes pénzét
keressük is meg
marad bennünk valami üresség
a lelkünk közösségre vágyik
odabent mélyen sóvárgunk egymás után
kapcsolatok kellenek
csak akkor érezzük hogy élünk”
ébrenlét
A kötet befejező epizódjának központi témái a közösség ereje, a nőgyűlölet elleni fellépés, és az önmagunkba vetett hit fontossága.
„annyi mindent nyerhetsz vele
ha hiszel magadban”
kép: Rupi Kaur Facebook
Véleményem:
Egyrészt azért tetszett Rupi Kaur új kötete, mert amellett, hogy hozta a megszokott formát, (a szív, valamint önmagunk elfogadásával foglalkozott). Emellett nagyon igyekezett, hogy ez a könyv több legyen, mint az eddigiek. Másrészt, tisztán látja az emberiség hibáit, hogy nem becsüljük meg a bolygónkat, valamint a kapcsolatainkat. Útjelzői segítenek abban, hogy vissza találjon a helyes ösvényre az, aki letért. Én most is több ponton tudtam azonosulni a szerzővel, leginkább abban támogatott, hogy ne görcsöljek azon, ha alkotói válságba kerülök. Összességében nagyon szerettem ezt a kötetet is, mert hol simogatta a lelkem, hol elgondolkodtatott, de ami a legfontosabb: feltöltött.
Ajánlom a könyvet 18 éven felüli olvasóinknak, főleg azoknak, akik éppen válaszút előtt vannak bizonyos élethelyzetekben. Olyan táplálék a léleknek, amit bárhol felnyithatunk megtaláljuk azt a gondolatot, ami mentőöv lehet, akár önmagunkról, akár társadalmi problémákról van szó.
Jó olvasást kívánok!
Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a recenziós példányt!
Kiemelt kép:unilife
Amennyiben tetszik, amit csinálunk itt tudsz minket támogatni egy kávé árával.
Köszönjük! 🙂
