Idén valahogy leginkább romantikus regényekhez volt hangulatom, és azok közül is az ilyen sokszor giccses, sokszor sablonos fajtához. Van abban valami megnyugtató, ha egy történet valamennyire kiszámítható, különösen, ha az ember élete éppen a feje tetejére állt.
Így esett a választásom Vi Keeland és Penelope Ward könyvére is. Bevallom ez volt az első könyvem tőlük, na meg azt is, hogy választásomhoz nagyban hozzájárult a borítón található eye candy fiúcska. Szégyen nem szégyen, van amikor a borító ad el. És hát ezt ők is jól tudják.
“Nemigen választhatja meg az ember, kihez vonzódik fizikailag. Néha pont ahhoz, akihez végképp nem kellene.
www.wilhelmina.com
Szóval miután a borítón szereplő Micah Truitt jól lázba hozott mindenkit, következzen a könyv fülszövege:
„Volt már veled olyan, hogy csak ránéztél valakire, és tudtad, hogy a feje tetejére állíthatná az életedet, ha hagynád?”
Hogyan legyen szuper nyarad a Hampton-vidéken:
Csípj meg egy mesés albérletet az óceán partján! √Pipa.
Szerezz munkát egy menő szórakozóhelyen! √Pipa.
Hogyan szúrj el egy szuper nyarat a Hampton-vidéken: Ess bele a fekete bőrdzsekis, borostás, átható tekintetű fickóba, aki kitűnik a tömegből! Abba, aki úgysem lehet a tiéd, miután vége a nyárnak. √Pipa. √Pipa. √Pipa.
Pláne, ha ez a szexi, tetovált isten a főnököd. Pláne, ha nemcsak a munkahelyed az övé, hanem ő a fél város örököse. Pláne, ha gonosz veled.
Aztán apránként leomlott a fal, amit ez a kemény pasi maga köré épített. Nem kellett volna beleszeretnem a lázadó örökösbe, főleg, miután világossá tette, hogy nem akarja átlépni velem a határt. Esténként hiába hűlt le a levegő, mégis egyre forróbb lett körülöttünk. A nyaram sokkal érdekesebb lett, de bonyolultabb is egyben. Egyszer minden jó dolognak véget kell érnie, nem? Csakhogy én nem ilyen befejezésre számítottam vele.
Vagy legalábbis úgy tűnt. Egészen addig, amikor egy este rám parancsolt, hogy üljek be a kocsijába, mert nem akarta, hogy a sötétben gyalogoljak. Nagyjából így kezdődött a dolog Rushsal.
Tehát lényegében a tökéletes recept minden eleme adott: borostás rossz fiú, cserfes csaj, aki titkon mi magunk szeretnénk lenni. Az egésznek pedig nagyot dobott a hangulatán, hogy váltott szemszögből volt írva. Ebben a könyvben ez kivételesen remekül működött, hogy mind a kettőjük gondolatait ismertük, és szurkolhattunk nekik.
www.wilhelmina.com
A könyv első fele könnyed, humoros volt. Gia egy tűzről pattant talpraesett csaj, aki egy szívesség miatt egy menő bár pultja mögött találja magát nulla tapasztalattal. Rush a dögös, tetovált tulaj ekkor figyel fel Giára. Kettejük között az a rengeteg humor, szóváltás nagyon bejött nekem. Imádtam őket. Imádtam olvasni kettejük kapcsolatának alakulását. És az is tetszett, hogy nem estek egymásnak már az első oldalak után.
“Néha a kockázat, hogy valami rossz történhet, megakadályoz bennünket abban, hogy megtapasztaljuk mindazt a jót, amit az élet kínál nekünk.”
A könyv második felére megérkezik a bonyodalom, ami fenekestül felforgatja Rush és Gia bimbózó kapcsolatát. Az hogy hogyan alakul kettejük története, nem tudom, mert jó kis függővéggel örvendeztettek meg az írók.
“Az élet tíz százalékban abból áll, ami történik veled, és kilencven százalékban abból, amit kihozol belőle.”
De jó hír, hogy a folytatás is megérkezett már hozzánk! Alig várom, hogy olvassam!
www.konyvmolykepzo.hu
Köszönjük szépen a könyvet, a Könyvmolyképző Kiadónak!
Ha tetszett az ajánló, a könyvről itt tudhatsz meg többet:
