December minden évben az összegzés és a visszatekintés időszaka. Ennek szellemében zajlott beszélgetésem. Interjúalanyom Egri László költő és író volt, aki készségesen válaszolt kérdéseimre.
EGRI LÁSZLÓ: Költő, író, tanár. Nyírbátorban született 1988-ban, gyermekkorát a városhoz közeli településen, Pócspetriben töltötte. Tizenéves kora óta foglalkozik versírással. A Debreceni Egyetemen szerzett történelem-magyar szakos tanári képesítést. A munkavállalás sodorta Hajdúszoboszló városába. Jelenleg a Bocskai István Szakképző Iskolában tanít irodalmat, magyar nyelvet és történelmet, 2016 óta az intézmény igazgatóhelyettese. Több versíró pályázaton eredményesen szerepelt. Mindemellett a 2013 elején útnak indított Polikróm művészeti folyóirat alapító-főszerkesztője. 2013 májusa óta a Cédrus-díj kurátori feladatait látja el. 2013 szeptemberében a Kortárs Költő Liga elnöki tisztségére kérték fel. 2014-ben a Legbefolyásosabb fiatal írók TOP 10-es listájára delegálták. Látható költészet címmel szervezett közös kiállítást Komiszár János festőművésszel. 2015-ben Hajdúszoboszlón nyílt kiállítása dedikált könyvgyűjteményéből. 2013-ban Év Felfedezettje elismerésben részesült. 2016 óta a Fiatal Költők Kulturális Követe cím birtokosa. 2017-ben Művészetpártoló- és Év Fiatal Művésze díjjal tüntették ki. 2018-ban a Petőfi Költői Társulat örökös dísztagjává választották. Eddig megjelent könyvei: Pennamorzsák (versek), Közösségi kóter (regény), Világmező (versek), Szúnyog Szabi (gyermekversek), Patrióta (regény), Vésetek (versek). Írásai több alkalommal szerepeltek olvasói sikerlistákon. Egri László irodalmi és történelmi témájú tanulmányok írásával is foglalkozik.
2019 februárjában új verseskötettel jelentkezett (Vésetek). Hogyan fogadták a művet az olvasók?
Pozitív fogadtatásban részesült a kötet. Jó kritikai értékelések jelentek meg róla. Több irodalmi oldal is megkeresett, hogy szívesen biztosítanának bemutatkozási lehetőséget a Véseteknek. Az olvasói sikerlistákon is jól teljesített a mű saját kategóriáján belül. Őszintén örülök, hogy eredményesen sikerült megszólítanom a célközönséget, remélem, hogy az olvasók tábora idővel még tovább fog bővülni. A Vésetek egy teljesen új irányt képvisel költészetemben, a történettudomány igen erőteljes szerepet kap a kötet verseiben. Ezért is volt érdekes számomra, hogy miként fogják az olvasók ezt a tőlem szokatlan stílust befogadni.
2019 decemberében megjelent a Polikróm folyóirat 14. száma. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot a lap életében?
Magam is meglepődök folyamatosan, hogy milyen nagy az érdeklődés a publikálás iránt. Rengeteg tehetséges szerző keres meg minket és tisztel meg azzal, hogy elküldi részünkre írásait. Amikor 2013-ban elindult a lap, akkor még nem is sejthettük mennyi időt élhet meg. Úgy tűnik, hogy sikeres vállalkozás volt. Felkerültünk a hazai irodalmi periodikák térképére és komoly, nagy múltú folyóiratokkal, kulturális portálokkal alakítottunk ki partneri kapcsolatokat. Lassan felmerült bennem az is, hogy érdemes lenne növelni az egy évben megjelenő lapok számát. Annyi műalkotás érkezik hozzánk, amely akár 4-5 számot is képes lenne megtölteni egy esztendőben. Ami viszont nehezíti a helyzetet, hogy a lap szerkesztőbizottsága nem főállásban végzi munkáját, így az idő hiánya jelentős hátráltató tényező.
A Kortárs Költő Liga vezetőjeként mit emelne ki a szervezet idei tevékenységei közül?
Mindenképpen azt, hogy a Ligával egyetértésben kezdeményeztem, hogy november 12. az irodalmi szervezetek napja legyen. 1836. november 12-én került megalapításra a hazai irodalmi élet fejlődésére jelentős hatást gyakorló Kisfaludy Társaság. A javaslatom célja az volt, hogy a Társaság fontosságát kihangsúlyozzam és felhívjam a figyelmet arra, hogy a különféle egyletek és irodalmi körök a kulturális élet fejlődésének fontos elemei. Minden év november 12-én a Kortárs Költő Liga rendezvények szervezésével igyekszik kialakítani az irodalmi szervezetek napjának hagyományát.
Mi volt az Ön számára a 2019-es év legjobb olvasásélménye?
Meglepett, amikor megtudtam, hogy egyetemi barátom (Somoskői Viktor, szerzői nevén Stian Skald – K.D.) is belekóstolt az írói pályába, bár 2018 nyarán már röviden utalt erre. Regénye jelent meg, amely Az elveszett aranyváros keresése címet viseli. Bár a fantasy műfaja nem áll hozzám túlságosan közel, mégis bátran ajánlom a könyvet a téma iránt érdeklődőknek. Az írásmű egyébként még 2018-ban jelent meg. Nagyon tetszik az a tendencia is, hogy egyre több ismert humorista jelentkezik saját könyvvel, amelyek a szórakoztatás mellett igen komoly irodalmi értéket is képviselnek.
Milyen tervei vannak a 2020-as esztendőben?
Nyáron meghívást kaptam egy olyan antológiába, amely Hajdúszoboszlóhoz kötődő szerzők műveit tartalmazza. Izgatottan várom ennek a gyűjteménynek a végleges formáját. Ősszel pedig elkezdtem egy új köteten ötletelni. Ha minden a terveim szerint halad, akkor a jövő év második felében akár meg is jelenhet. Ez persze még sok mindentől függ. Emellett természetesen szeretnék minél több időt tölteni a családommal, barátaimmal is.
Mit tanácsol az írás gondolatával kacérkodóknak?
Azt, hogy ne legyen rajtuk semmiféle teher vagy megfelelési kényszer. Csak akkor és annyit írjanak, amennyi örömöt jelent számukra. Továbbá nem csak akkor okozhat boldogságot az alkotás folyamata ha a végeredményt a nyilvánosság elé tárjuk. Nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki az asztalfióknak ír, esetleg szűkebb baráti, rokoni körének mutatja be munkáit.
Köszönöm, hogy megosztotta velünk gondolatait!
Az interjú szerzője: Kalmár Dániel
