Ha úgy vesszük egy hét szeretet dömping. Szeretem a sütit. Szeretem a sok húst. Szeretem a francia salátát. Szeretem a húslevest. Szeretem a mézeskalácsot. Szeretem ezekkel megtömni a pocakom. Szeretem a fenyőfa illatát. Szeretem a meglepetéseket. Szeretem a díszeken a ragadós csillámport. Szeretem a műhavat az ablakon. Szeretem a karácsonyi filmeket. Szeretem az ünnepi mosolyt. Szeretem a késő délutáni vicces veszekedéseket. Szeretem a szarvasokat, amik elhozzák a Mikulást. Szeretem az apró ajándék dobozkákat az asztalon.
Az apró bakik, amik ilyenkor felléphetnek. Nincs hó. Nincs hideg. szikrázóan süt a Nap. Felborul a karácsonyfa. Dísz eltörik. Lámpa leolt. Sütit abba hagy. Menti a menthetőt. Fa újra díszítése. Szívritmus visszaállítása. Nincs semmi probléma, karácsony megy tovább.
A legjobb dolgok ezután jönnek. Az ajándékozás. Az ünnepi ebéd. A közös filmezés. Takaró alá bújás. Kakaóivászat a kandallónál. Szaloncukor lopkodás a fáról. A családi fényképek. Esti colázás. Hűtőbe nyúlkálás (egy órában többször a megszokottnál).
Én azt mondom, süssetek egy tepsi süteményt. Csináljatok egy képet a „kari fával”. Húzzatok le egy bögre kakaót. Üljetek be a jó meleg szobába és engedjétek át magatokat az ünnepnek. Legyen szép ez a pár nap, ami még maradt ebből az évből és jövőre újult erővel, ismét találkozunk.
És ne feledjétek! A szuperhősök továbbra is álruhában mászkálnak közöttünk. 😉