Kincset találtam

Kincset találtam

Emlékszem, mondtad, nem vagy te se szőke, se barna herceg, én pedig csak annyit tudtam rá felelni, hogy nem, te jobb vagy a hercegeknél. Majd magamban folytattam; te valós vagy. Kézzel fogható. Nem csak egy álomkép, beléd képzelt tulajdonságokkal, hanem valami létező, hihető, szerethető. 

Nem vártam, hogy megjelenj. Úgy gondoltam a csodák ideje már régen elmúlt, és tényleg, úgy igazán kezdtem elveszíteni a végtelennek hitt hitem, abban, hogy létezik olyan ember, aki… Leszűkítettem a látókörömet, csak a szokásos dolgokkal foglalkoztam. Aztán valamilyen úton-módon egyszer csak egy rejtett ösvényt találtál hozzám. Olyan hirtelen, hogyha akartam volna, akkor sem tudtam volna ellenkezni. De nem is akartam. Mert már régebben is észrevettelek. Láttalak ám a szemem sarkából, csak…

Nem hittem, hogy valaha is leküzdöm a démonjaimat vagy, hogy történhet velem hozzád fogható. Most mégis itt vagyok összeszedetten, megannyi érzéssel, csakhogy kivételesen tudom kezelni őket. Azt hiszem, eddig rossz helyeken kerestem a boldogságot. Kereszteződések helyett – tudtomon kívül – a zsákutcákat választottam. A mennyország helyett a pokol bugyraiban jártam.

Néha nem merek rólad beszélni másoknak. Mert a boldogság illékony dolog és nem szeretném, ha elkiabálnám. Ha eltűnnél. Ha falra festeném az ördögöt, aki aztán életre kel, megfogja a kincseket, amiket Tőled kaptam és ellopja őket. Ha elvenné tőlem azt, amit mindig is elképzeltem. Amire mindig is vágytam. 

“Nem tudtam, mi az igazi boldogság, amíg nem találkoztam veled.”

/Jojo Moyes/

Néha még így is nehéz felfogni azt a boldogságmámort, ami körülvesz. Így, hogy tudom, hogy létezel. Hogy nem moccansz sehova mellőlem. Ugyanúgy, ahogy én sem mellőled. Nehéz egy olyan lánynak ezt felfogni, aki eddig csak a fél-szerelmeket, fél-érzéseket, fél-boldogságokat és igazából olyan dolgokat kapott, amiket csak mondtak, hogy vannak, de amúgy olyanok voltak, mint egy unikornis. Tudod, hallott már róla mindenki, hogy mesebeli csodalény, de azt is tudják, hogy nem létezik. Ilyen dolgokat kaptam az élettől. Meg, hogy kín volt a reggel, a napi rutin, hogy nem volt benne semmi pezsgés, csak a monoton nincstelenség. 
Egészen eddig.

A sors vagy nevezhetjük akárminek, talán sok olyan embert sodor az életünkbe, akiknek a megismerése nélkül, nem vennénk észre, amikor tényleg egy kincsre találunk. Hogy meg kell becsülni, amink van.

Hogy kincset találtam.

Kiemelt kép forrása: allwallpaper.in

Szerző:

"Hiszek a rózsaszín világban. Hiszem, hogy a nevetés a legjobb kalóriaégető.Hiszek a csókban, lehetőleg sok csókban. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk, mikor úgy tűnik, hogy minden rosszra fordul. Hiszek abban, hogy a boldog lányok a legcsinosabbak. Hiszek abban, hogy a holnap egy újabb nap!Hiszek a csodákban." /Audrey Hepburn/