Bárcsak lenne csak egy perc,
Két karodba zárva,
Szívedet felém ki tárva,
Bárcsak eljönne az a perc,
Elmélyülni a szép szemedben,
Abban a közeli végtelenben.
Bárcsak lenne az a dal,
Hangod bársonya,
A reggel, mely még marasztal,
Bárcsak lenne csak egy dal,
Elmerülve az óceánban,
Az élet közösnek vélt táncában
Még félsz, érzem,
Még nem gyógyult be szíved.
Pedig te vagy, a legszebb részem,
Veled gyönyörű az élet…
Még félsz, érzem,
De arcodon már mosoly ragyog.
Érted dobban szívem,
Veled, teljes vagyok…
Bárcsak lenne csak egy perc,
Vágyak közé zárva,
Az az önfeledt szerelmes…
Bárcsak eljönne a perc,
Felismerve engem magadban,
Én mindenem már rég neked adtam…
Még félsz, érzem,
Még nem gyógyult be szíved.
Pedig te vagy, a legszebb részem,
Veled gyönyörű az élet…
Még félsz, érzem,
De arcodon már mosoly ragyog.
Érted dobban szívem,
Veled, teljes vagyok…
(2022. 07. 19.)
Írta: Molnár Annamari és Csánó Szabolcs
Kiemelt kép:
