Sokszor örülnék, ha a gondolataink megjelennének a papíron – interjú Dr. Jekkel Gabriellával

Sokszor örülnék, ha a gondolataink megjelennének a papíron – interjú Dr. Jekkel Gabriellával

Dr. Jekkel Gabriellával beszélgettem, akinek az Életeken át című regényéről már írtam egy ajánlót, de sok más könyvével is találkozhattatok az elmúlt években.  Ám nemcsak regényírással kapcsolatban kérdeztem őt, hiszen Gabi a hétköznapok során riporterként dolgozik, valamint egy kiadót és íróiskolát is létrehozott. A szerző mesél nekünk több könyve születéséről, a jövőbeli terveiről is és arról, hogyan látja a mai könyvkiadást kis hazánkban. 

Mesélj kicsit magadról! Kicsoda az a Jekkel Gabi?

Az egész életemben nagy szerepe volt az írásnak. Nagyon kis gyerekként 3 évesen tanultam meg olvasni, az olvasás mellett nem sokat kellett várnom, jött az írás szeretete is. Az első regényemet 10 évesen írtam, az első cikkem 12 éves koromban a nyomtatott sajtóban is megjelent. A tanulmányaim során is folyamatosan publikáltam, több ezer cikkem jelent meg hazai és külföldi sajtóban, de igazán a regények felé kacsintgattam mindig is. A munkám a gyermekem születésével változott meg: míg addig csupán cikkeket írtam – a riporteri munkám kezdetétől fogva már napi szinten írnom kellett, egyik pillanatról a másikra belevágtam a regényírásba is.

Mi inspirál? Mi motivál ezen a téren?

Ez nagyon jó kérdés, mert nincs ami motivál. Egyszerűen jön egy ötlet, ami nem sokkal később már egy komplett történetté áll a fejemben és azt le kell írnom. Sosem gondolkoztam azon, mi legyen a következő fejezet, ki legyen a szereplő, hogyan épüljön fel a könyv. Csak leírom, ami a fejemben van. Azt szeretném, hogy az olvasás szeretete ne vesszen el a mai rohanó világban.

Mit jelent számodra írni, alkotni?

Egy új értéket teremteni. Nagyon sokszor kikapcsol az írás, sok esetben azonban hiába van kész könyv a fejemben, idő hiányában csúszik a leírása. Sokszor örülnék, ha a gondolataink megjelennének a papíron.:)

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan író, akit példaképednek tekintesz?

Minden írót példaképnek tekintek, különösen azokat, akik a mai túlzsúfolt és nagyon nehéz könyvkiadású világban írnak és megjelentetik a könyvüket. A fiatal, első könyves írókat sokkal jobban tudom értékelni, mint azokat, akik könnyedén mondjuk a kapcsolataik révén jutottak el a sikerig. Hihetetlenül sok tehetség van köztünk, de a mai világban sokan elvesznek.

Sok könyved jelent már meg. Legfrissebb regényed a Titanic elfeledett hangjai. Sokan feldolgozták már ezt a témát, a te könyved mitől másabb, mint a többi?

Ez egy érdekes történet és ennek is megvan az a kis motivációja, amiről már írtam. Három évvel ezelőtt néhány napot Bükfürdőn töltöttünk a családdal. Indultunk a strandra, de míg a kisfiam készülődött és bekapcsoltuk a tv-t. Egy természetfilmes csatornán épp a Titanicról ment egy történet, ahol a gazdag túlélők ruháit illetve megmaradt tárgyait hozták a kutatók a felszínre és azt vizsgálták. A férjem kérdezte meg, hogy miért van az, hogy mindig a gazdagokról beszélünk? Soha nem beszélt még senki a harmadosztályon utazókról, pedig ők is hősök voltak, ugyanúgy szerettek, féltek, menekültek segítettek másoknak. Innen pattant ki az ötlet, mire hazaértünk már a teljes történet megvolt a fejemben. Ráadásul – addig eszembe sem jutott –, de Édesanyám is sokat mesélt arról, hogy az ő nagymamája –, aki bábaképzőt végzett Pesten 1912 szeptemberétől – sokat mesélt az egyik osztálytársáról, aki rajta ült a Titanicon. Így már csak a kutatómunka maradt, hiszen a harmadosztályú utasokról valóban soha nem beszéltek. Több mint egy éven át kutattam az információkat, hogy valóban hiteles képet kapjon az olvasó arról, mi történt a hajón, és kik voltak a regényben szereplő családok.

Én az Életeken át című művedet olvastam, ami spirituális és történelmi elemeket is tartalmaz. Az ötletet honnan merítetted, és kiknek ajánlanád a könyvet?

20 éve foglalkozom spirituális dolgokkal. Kezdetben csak a kíváncsiság hajtott, aztán tanultam is nagyon sokat. Az előző életekbe történtő utaztatás a kedvencem, nagyon jó olyan új történeteket végighallgatni a hozzám érkező emberektől (a meditáció vagy épp hipnózis alatt), melyek valóban megtörténtek és visszakereshetőek. Így jött a könyv ötlete. Ez a három történelmi kor mindig is érdekelt, kutatni pedig nagyon szeretek, ráadásul ezek a történetek megutazott történetek, így a spirituális vonallal kötöttem össze a helyszíneket és az időt. Természetesen a reinkarnációs utazás mindig segíti az érdeklődőt, hiszen nagyon sok mindenre választ kap általa.

Hamarosan megjelenik a legújabb köteted, amit a kisfiad kérésére írtál. Pár szóban írnál az olvasóinknak róla?

A kisfiam korosztálya már sokat ül gép előtt és játszik. Tiltani sosem akartam, mert rengeteget tanult is az évek során. Nemcsak az angol nyelvet, de nagyon jól kezeli a gépet, sőt sok esetben már programokat is ír. Ráadásul a fiam imád olvasni is. Ezért mondta, hogy írjak neki is egy könyvet, de hogy a többi vele egykorú 10-12 éves fiatal is szívesen elolvassa, ezért természetesen az ő egyik világukba tettem a történetet. Három negyedikes fiatalról szól a regény, akik bekerülnek egy számítógépes ismert játékba és onnan győztesként kell kikerülniük. Bevallom, itt is kutattam, és persze a kisfiam is sokat segített a karakterekkel és a játékban való haladásban, mivel a pályán én nem ismertem ki magam.

LittleFox Kiadó a te nevedhez köthető, amelynek égisze alatt nemcsak könyvkiadással foglalkozol, hanem íróiskolát is indítottál. Miért döntöttél úgy, hogy saját kiadót alapítasz?

Szerintem nagyon nehéz ma Magyarországon könyvet kiadni. Vagy ismeretség, vagy pedig nagyon sok pénz kell hozzá. A 30 éves írói pályafutásom alatt nagyon sok kiadó adta ki a könyvem, de igazán sosem éreztem azt, hogy igen jó helyen vagyok. Inkább csalódott voltam. Ekkor döntöttem el, hogy inkább magam adom ki és létrehozok egy olyan kiadót, ami valóban a minimális költséggel, de minőséget és segítséget ad az íróknak, amit én nagyon kevés kiadónál kaptam meg.

Kiknek ajánlanád a képzéseid?

Mindenkinek, aki csak egy picit is szeret írni. Az írói tanfolyam már a valóban kéziratban gondolkodó íróknak ajánlott, mivel ott nagyon feszített tempóban sok házi feladattal dolgozunk, sokszor már a saját művén. A kisebb kihívások viszont azoknak is jók, akik csak hobbi szinten írnak, akár stresszlevezetésnek. Ott játékosan fejlesztjük az íráskészségeket, sok mindent megtudhatnak az írás menetéről, és persze a tanfolyam lényege az is, hogy megismerjék egymást az írók.

Mik a további céljaid íróként? Készül-e a következő regény?

Igen, karácsonyra tervezek egy új könyvet, de az időm nagyon kevés, úgyhogy lehet egy korábbi munkámat fogom befejezni, amit még évekkel ezelőtt kezdtem el. Nagyon sok téma, és sok kész könyv is van a fejemben, de mindhez sok kutatómunka kell, így azok valószínűleg a jövő évre csúsznak.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta írással foglalkozol?

Talán nem is az írás, hanem a kiadó megalapítása óta sikerült nagyon sok tehetséggel találkoznom és örömmel veszem, hogy segítséget kérnek tőlem, hogy tudok tanácsot adni. Ez mindennél többet ér, ha valakinek tudsz egy lökést adni, vagy egy jó ötlettel segítséget nyújtani.

Köszönöm az interjút!

 

a szerzőről többet:

jekkelgabi.hu

facebook

moly.hu