Legutóbbi interjúnkban úgy búcsúztunk Oláh Robitól, hogy reméljük hamarosan újabb mérföldkövekről beszélgethetünk. Erre nem is kellett sokat várnunk, hiszen múlt pénteken a Csikk zenekar egy fergeteges koncerttel nyitotta meg a szezont. De hiba lenne elmenni a videóik nézettsége, és népszerűsége mellett is.
Az Add magad című számukkal rapid módon lopták be a szívünkbe magukat a srácok, egy hónap leforgása alatt, több mint 5.300-szor hallgatta meg a közönség. És miután pillanatok alatt meggyőztek minket, hogy méltó helyük van a magyar zenei palettán, már hozták is a következő dalukat, a Legyen zaj!-t, ami nézettségben szintén szépen lépést tart a többivel.
Ezért nem is volt kérdés, hogy ott leszünk-e a debütáló koncertjükön Egerben, ahol óriásszínpadon, a Road zenekar és az Allsuckall előtt játszottak, a Harley-Davidson által szervezett programsorozat keretein belül. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nem csak a kérdéseinkre válaszoltak, hanem fun fact-eket is gyűjtöttek nekünk. Olvassátok, szeressétek őket!
A koncert igazából minden várakozásomat, képzeletemet felülmúlta, ráadásul egy szempillantás alatt. Egyetlen percet sem pazaroltatok el, hanem azonnal berobbant a hamisíthatatlan Csikk hangulat és energia, amit a videóitokban már megszokhattunk. Bár a látvány egyértelműen magáért beszélt, azért én kíváncsi vagyok, hogy ti magatok hogyan éltétek meg az első koncerteteket?
Czuczor Dániel: Személy szerint én nagyon jónak éreztem a koncertet. Jó érzés volt Magyarország egyik meghatározó zenekara előtt bemutatni azt, hogy mit tudunk és amit láttam/hallottam az nagy bizalommal töltött el. Sok pozitív visszajelzést kaptunk a koncertünkről, ami nekünk egy hatalmas löketet adott arra, hogy ezt igenis nyomni kell hiszen, van értelme! Elégedett vagyok nagyon!
Fotó: Rófusz Gergő
Kirigucz József Unga: Nagyon jó dolog, hogy a debütáló koncert épp Egerben, a Dobó téren, a Road előtt jött össze! Nagyon vártam már, hogy újra nagyszínpadon lehessek, most érzem először azt, hogy mindenki ugyanazt akarja a zenekaron belül. Ettől függetlenül volt is némi kis lámpaláz. Nagyon jó, hogy együtt van ez a zenekar, nehéz ügy manapsag megfelelő embereket találni.
Fotó: Rófusz Gergő
Simon Dénes: Tetszett a szervezés, a színpad, a koncertet pedig nagyon élveztem. Jó volt visszakerülni már egy kicsit a zenei körforgásba, sokan kijöttek miattunk, ami külön jól esett!
Fotó: Rófusz Gergő
Oláh Róbert: Végre! Minél jobban kerekedtek a zenekar számai a próbán, én annál inkább vártam, hogy színpadon, élőben is bemutathassuk őket – egyrészt úgyis ott dől el, hogy működik-e a dolog, másrészt imádom az élő játéktól felszabaduló extra energiákat és adrenalint. Az pedig, hogy mindezt egy ilyen színvonalú színpadon tehettük, csak külön öröm volt, remélem át tudtunk ebből valamit adni kifelé is!
Fotó: Rófusz Gergő
Mesélnétek még egy kicsit nekünk arról, hogy szakmailag hogyan is épült fel ez a koncert? Mert bevallom kívülről nézve annyira egyben volt, mintha évek óta együtt zenélnétek!
Csikk: 11 számot játszottunk, és mivel a zenekar első koncertje volt az eddig publikált 4+1 dalon kívül minden mást először hallhatott a közönség. A +1 Robi saját akusztikus dala, amit azért raktunk a repertoárba, hogy színesítsük a programot. Van egy szám, amelynek akusztikus vége lett az írás folyamán, egy másik pedig akusztikusan kezdődik, így tulajdonképpen tökéletes ívet tudtunk adni az egy szál gitáron játszott dalnak, a közönség pedig szerencsére értékelte is – rock koncerten van egy kis rizikó az akusztikusban, de szépen működött.
Nem könnyű kedvenc dalt választani, azért én ezt a részletet mindenképpen szerettem volna itt hagyni. Számomra egyébként ez volt a koncertnek a legmegindítóbb része, hiszen azt hiszem ezzel a szöveggel nagyon sokan tudunk azonosulni, különösen itt a Lendület Magazinban. Hálás vagyok, hogy mertek az árral szemben úszni, hiszen ezzel nekünk is hitet adtok, és példát is mutattok!
“Nem voltam még tizennégy se, de elkezdtem zenélni
Temérdek sok jóakaróm próbált egyből lebeszélni
Hogy a te hangodtól nem sokat remélni
Gyermeteg álmokat minek kell őrizni
Ezzel a zenével, nem fogsz te elérni
Semmit, engedd el, ideje cserélni
Megtanultam már, hogy nem annak zenélek
Akit a zenémmel míg élek, el soha nem érek
Lálálálá, azt mondták ne énekeljek, de én énekeltem
Vóvóvóvó, azt mondták ne ordítsak, de én ordítottam
Nem mondod meg, hogy mit csinálok
Mindig azt csinálom, amit jónak látok
Lálálálá, látod énekelek, látod ordítok
Harmincnégy elmúltam, látod még zenélek
Eltünedeztek mind, akik csak beszéltek
Ezerszer beszóltak, ezeregyszer szartam le
Amíg én élvezem, nem zárnak ketrecbe”
Azt azért egyértelműen kijelenthetjük, hogy számodra Robi, még ez a színpad is túl kicsi volt! De szerintem mindenki imádta nézni, hogy valljuk be, képes voltál teljesen megőrülni. Nem hiába a kedvenc jelenetem nekem sem, az ominózus pillanat, mikor teljesen véletlenül elszakadt a nadrágod, és csak nevetsz egyet az életen, majd folytatod tovább. Egyet árulj még el nekünk, hogyan lehet így “meghalni” minden számban?
Oláh Róbert: Úgy lehet minden számban meghalni, hogy nem tudok nem meghalni. Nekem a zene egy belülről fakadó, tengerré dagadó ősforrás és el kell hogy mosson mindent maga körül – körülményeket, problémákat, megfázást, rossz kedvet, szembe tűző napot, bármit. Ehhez viszont teljes mértékben a saját zenémet kell játszanom, ami szerencsére a Csikkben megtörténik, mert nagyon egymásra hangolódtunk a többiekkel és egy irányba tartunk mind zeneileg, mind felfogásban.
Fotó: Rófusz Gergő
Fun factek:
• Dénes elvágta két ujját egy nappal a koncert előtt, természetesen a “szólózós” kezén, így a reggeli első utunk egy gyógyszertárba vezetett kötésért.
• Ez volt a zenekar történetének legelső koncertje, de múltkor ijedten számoltuk össze, hogy amúgy nagyjából 80 éve állunk színpadon, ha az összes tag összes kilométerét vesszük.
• Az univerzum nagyon mókás kedvében volt és többször próbára tett minket az utolsó héten, Unga lábdobjában eltört egy csavar, a fülmonitorjának elszakadt a vezetéke, Robi még két nappal koncert előtt is torokfájással küzdött, Dénes gitárjába nem érkezett meg egy alkatrész, megadta magát egy kapcsoló, majd jött ugye az ujjak elvágása is.
Fotó: Rófusz Gergő
Csikk: Azért ilyenkor kijön tényleg a rutin, hogy mindent meg kell oldanod fent anélkül, hogy észrevegyék. Mivel ez volt a banda legelső koncertje, ez ettől csak erősebb produkció lesz, ahogy színpadon is összecsiszolódunk, kidolgozzuk a vokálokat, csinosítgatjuk a dalokat, a hangzást, szóval egy nagyon izgalmas útra léptünk.
És itt folytatjuk:
Június 24. Márai Központ, Eger, Szépasszony-völgy a Pokolgép és a Radar előtt.
Augusztus 5. Borrock Fesztivál, Márai Központ, Eger, Szépasszony-völgy a Prosectura és a Depresszió előtt.
Csikk Facebook | Instagram | Youtube | Tiktok
Köszönöm szépen az élményt és a válaszokat srácok!
Remélem hamarosan újabb mérföldkövekről beszélgethetünk (ez a mondat legutóbb is bejött)!
