A Molly Southbourne ezer halála egy különleges kis könyv. A születésnapom előtt pár nappal jelent meg, ez már önmagában is egy égi jelnek tekintettem, hogy nekem ezt a kisregényt olvasnom kell, a másik nyomos érv pedig az volt, hogy a borítót ismét Faniszló Ádám remek grafikája díszíti. A Philip K. Dick kötetek is mindig nagyon hívogatóra sikerülnek.
A történet egy sötét, elhagyatott szobában kezdődik. Főszereplőnket (vagy valami olyasmit) megkötözve tartják itt, és ő is ugyanolyan homályban tapogatózik, mint mi azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is történt vele. Aztán megjelenik a fogvatartója, akik mesélni kezd neki, így szép lassan kiderül, hogy kicsoda és micsoda ő, és a másiknak mi a célja vele. Tulajdonképpen az egész történet erre van felépítve, az egyik karakter mesél a másik karakternek, így részesei lehetünk egy történetnek a történetben.
– Jó. Ha végeztünk, hazaengedlek.
A halál is lehet szabadulás, gondolom, de nem erőltetem a dolgot.
A kötet csinos kis darab, pár óra alatt elolvasható, az események is folyamatosan pörögnek, így nincsenek üresjáratok benne. Egyes részletek hátborzongatóak, vagy gyomorforgatóak, mások inkább elgondolkodtatnak. A Molly Southbourne ezer halála tartalmaz apróbb életbölcsességeket, bemutatja a családi összetartást, de legfőképp egy nem mindennapi burokban nevelkedett lány sorsát – egészen kisgyermekkorától a fiatal felnőtt korig -, akinek egy sötét titok lappang a jelenében és a múltjában is. És nem utolsó sorban, a halál számtalan módjával ismerkedhetünk meg.
Az éltető vér utat tör magának apró vérzések formájában: minden napja jut egy kevés. Talán így öregszünk. Talán így halunk meg.
Őszintén bevallom, mielőtt a kézbe vettem a könyvet, nem néztem utána az írónak és a munkásságának, így amikor a regény végére értem és szembesültem azzal, hogy a szerző egy afrikai származású férfi, meglepődtem, mert a szláv gyökerekkel rendelkező női főszereplő totális ellentéte. Ez is azt bizonyítja, hogy az író milyen jól bele tud bújni a karakterei fejébe és bőrébe. Le a kalappal!
A Molly Southbourne ezer halála rengeteg zsánert ötvöz, van benne sci-fi, fantasy, weird, horror és krimi is. Ilyen szempontból kicsit sok és zsúfolt, oldalszámra nézve pedig kicsit kevés, de ha azt is hozzáteszem, hogy egy sorozat első kötetét tartom a kezemben, akkor teljesen más mércével tekintek a könyvre. Így már egy igazán ígéretes kezdetnek tűnik, amelynek a folytatása rengeteg lehetőséget és kalandot tartogat még magában. Én biztos benevezek a második részre is!
Nem bánja, hogy nem érez semmit – még nem áll készen rá, hogy a szívével foglalkozzon.
Köszönöm az Agave Könyveknek a recenziós példányt!
