Minden slammer legnagyobb álma, hogy a felmondott szövegei nyomot hagyjanak a hallgatóiban, Beatrix életében pedig már megtörtént ez. Ebben a bejegyzésben őt ismerhetitek meg.
Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?
A nevem Máthé Beatrix. Legfőképpen önmagamat szórakoztatom a szövegekkel, versekkel, slamekkel, pár sorosokkal, amiket írok, ám néha fel is olvasok open mic estek keretein belül. Így hát nekem egyféle megkönnyebbülést jelent az, hogy írok. Sokszor meg a saját szövegeim világítanak rá dolgokra.
• Mesélj a művészetedről! Mit jelent számodra?
A szövegeim mindig valamilyen történések során jönnek létre – lehet az konkrét esemény vagy (és főként) belső folyamatok. Tehát, ezek a dolgok azok, amik engem az alkotásra késztettek, ezeket a dolgokat nevezném az inspirációim forrásának is. Emellett az első slam-est amin résztvettem, szintén nagy hatással volt erre a folyamatra.
• Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal amit csinálsz?
Szerintem, amit ezáltal az embereknek adni tudok ,talán egy kis együttérzés. Mármint, nagyrészt elég hétköznapi dolgok az írásaim tárgyai, és igazából a hozzáfűződő érzések, gondolatok, amiket megszólaltatok is elég egyszerűek, így szerintem könnyű velük azonosulni. Ezáltal, talán az emberekben feltámad egy olyan érzés, hogy nincsenek egyedül ezekkel a dolgokkal!? De igazából nem tudom.:)
• Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz? Ha van kedvenc idézeted, oszd meg velünk!
Példaképem igazából nincsen. Nagyon szeretem és felnézek Kurt Cobainre, a munkásságára, a művészetére és tán méginkább mint személyre (már amennyit tudunk róla mi, a nyilvánosság), az életfelfogására. Mindezek ellenére nem úgy tekintek rá, mint egy példaképre és a „munkásságomra” sincsen ez befolyással.
• Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta ezzel foglalkozol?
Amire a legbüszkébb vagyok, amióta írok, az az első slames fellépésemhez kapcsolódik. Egy eléggé, számomra is fájdalmas szöveggel rukkoltam elő, és utólag tudtam megy egy barátomtól, aki hallgatott, engem, hogy egy lány az asztalnál, ahol ült, elsírta magát a szövegem hallatán. És persze, nagyon.. furán hangzik az, hogy én erre büszke vagyok, de szerintem az ilyen jellegű írásoknak pont az a lényege, hogy valamit.. kiváltson az emberekből. És így, hogy az én szövegem ilyen erős érzéseket váltott ki valakiből… azt érzem, volt, és van értelme. Ha meg kellene neveznem azt, hogy mi motivál, szerintem ezt tudnám mondani.:)
• Mi az, ami boldoggá tesz?
Boldoggá tesz már az, amikor megszületik egy számomra jó írás. A legjobb érzés meg az, mikor valaki kíváncsi arra, mit írogattam az utóbbi időben.:)
• Mik a további céljaid ezen a téren?
Céljaim ezzel nem igazán vannak. Mint már említettem, ezeket a szövegeket nagyrészt saját magam szórakoztatására írom, vagy -egyes esetekben- hogy kiadjak magamból dolgokat.
