”törekszem arra, hogy a munkásságom azt tükrözze, aki vagyok” ─ interjú Sam Wilberry-vel

”törekszem arra, hogy a munkásságom azt tükrözze, aki vagyok” ─ interjú Sam Wilberry-vel

Sam Wilberry íróval készítettünk interjút, akivel elbeszélgettünk az írás folyamatáról, az inspiráció megleléséről, valamint arról, hogy mit is jelent a művészet. Az alábbi interjúból megtudhatjátok, hogy ki is Sam Wilberry, mivel foglalkozik, milyen könyveket ír, s mi a célja ezekkel a könyvekkel.

Mesélj kicsit magadról! Hogyan jött az ötlet, hogy alkotni kezdj?

Tizenéves koromban játszottam el először a regényírás gondolatával. Akkor még füzetbe írogattam, roppant komolytalanul, viszont megvolt a varázsa: a legjobb barátnőmmel igazi mesevilágokat teremtettünk egymásnak. Borítékba rejtve cserélgettük a történeteink fejezeteit. Ha erre gondolok, mindig nosztalgikus hangulatba kerülök. Akkor fantasy vonalon mozogtam, most viszont realista történeteket írok LMBTQ témában, a könyveim a Szivárványálom kiadó gondozásában jelennek meg.

 

Mesélj a művészetedről! Mit jelent számodra?

Olyasvalamit, ami megfogalmazhatatlan. A belső szemlélődést. Annak a szépségét, hogy a semmiből lesz valami. Egy olyan intuíciót, amit számomra csak az írás, az alkotásfolyamat teremthet. Persze nem szeretnék nagy szavakkal dobálózni, így ha össze kell foglalnom, azt mondom: törekszem arra, hogy a munkásságom azt tükrözze, aki vagyok. Olyan témák, olyan kérdések kerülnek terítékre, amelyeket elengedhetetlenül fontosnak tartok. Próza mellett lírával is foglalkozom, a Bárka online Olvasónapló felületén jelennek meg rövid recenzióim hazai kortárs költők frissen megjelent versesköteteiről. Verset is írok, itt-ott már meg is jelent néhány. A célom a fejlődés, szeretem, ha rávilágítanak a hibáimra, ha tanulhatok.

 

Mi az, amit adni tudsz az embereknek, azáltal amit csinálsz?

Szeretetet, legalábbis remélem. Bárkinek, akinek szüksége van rá!

Van valaki, akire felnézel, esetleg olyan művész, akit példaképednek tekintesz? Ha van kedvenc idézeted, oszd meg velünk!

Nem vagyok az a típus, aki kiemel egyetlen személyt, így konkrét példaképet nem tudok mondani. De nagyon fontos számomra Pilinszky János költészete, valamint az utóbbi időben Daniel Keyes Virágot Algernonnak című regénye varázsolt el, amit megbocsáthatatlanul későn olvastam. Talán nem is baj, mert így még inkább be tudtam fogadni a történetet, megérteni annak mellbevágó mondanivalóját.

 

Mi az, amire a legbüszkébb vagy, mióta ezzel foglalkozol?

A Szivárványálom kiadóra, arra, amit csapatként elértünk. Az olvasókra, hogy kitartóan mellettünk állnak.

 

Mi inspirál, vagy motivál a mindennapokban?

Tulajdonképpen bármi. Egy kép vagy történés, aminek szemtanúja lehetek, és később valamilyen formában beépítem. Ez persze nem azt jelenti, hogy folyton keresem az ilyen ingereket, a véletlenre bízom. Motiválhat egy távoli cél, a barátok, olvasók ösztönzése…

 

Mi az, ami boldoggá tesz?

A párom, a családom, az olvasóim. Egy erdő illata korareggel. Az, hogy írhatok. Édesanyám támogatása. És persze még sok minden más.

 

Mik a további céljaid ezen a téren?

Szeretnék újabb ifjúsági LMBTQ történeteket írni, úgy érzem, közel áll hozzám ez a vonal. Ez a téma (is) rengeteg lehetőséget rejt magában, így amíg van ötletem, igyekszem megvalósítani azokat.

 

A Szivárványálom kiadó gondozásában megjelent regényeim:

Rush
Flash
Csillagvizsgáló
Égből hulló versek

 

A kiadó honlapja: https://szivarvanyalom.hu/
Instagram oldalam: https://instagram.com/samwilberryofficial

Szerző:

"Olyan sokan vagyunk, akiknek együtt kell élniük azzal, amit tettünk, és amit nem tettünk meg (...). A dolgokat, amelyek nem jól sültek el, azokat a dolgokat, amelyek frankónak tűntek akkor, mert nem láthattuk előre a jövőt. Bárcsak láthattuk volna a következmények végtelen fonalát, amelyeket legkisebb cselekedeteink eredményeztek! De addig nem tudtuk meg, míg a tudás már haszontalanná nem vált." /John Green/