Egy lány története, aki legjobb barátnőből első számú gyanúsítottá válik. Vajon baleset vagy gyilkossági kísérlet? Mi történt Agnes-szel?
Fülszöveg:
Négy fal. Egy ablak. Nincs menekülés.
Hannah tudja, hogy félreértés történt. Őt szükségtelen elmegyógyintézetbe zárni. A nyári egyetemi kurzuson a szobatársával történt dolog baleset volt. Amint az orvosok és a bíró megállapítják, hogy nem ön- és közveszélyes, azonnal hazamehet, és megkezdheti az utolsó évét a középiskolában. Az egyetemi felvételi jelentkezéseket senki nem fogja kitölteni helyette! Addig is elszántan igyekszik megnyerni magának a kórházi személyzetet, és elnyerni bizonyos kiváltságokat, hogy ne őrüljön bele az unalomba.
Aztán megérkezik Lucy. Lucynek is megvan a maga baja, így tökéletes alany arra, hogy Hannah figyelmét elterelje mindarról, amit az otthoni életéből hiányol. Ám az is lehet, hogy épp Lucynek köszönhetően néz majd Hannah szembe azokkal a titkokkal, amelyeket mindeddig került, és azokkal a veszélyes játékokkal, amelyek miatt elzárták.
Véleményem: Bevallom nagyon-nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre. A fülszöveg, a cím, és a borító alapján izgalmas, pörgős thrillerre számítottam. Aztán valami egészen mást kaptam. Főszereplőnk Hannah egy elég megbízhatatlan narrátor, ami érdekes számomra, mert körülbelül ez volt az első regény, ahol ilyen hazudós elbeszélővel találkoztam. A történet központi kérdése Mi történt Agnes-szel? kicsit-nagyon háttérbe szorult, mindössze a könyv eleje, és vége foglalkozott vele, pedig ennek a rejtélynek a felderítésétől lett volna lendületesebb a cselekmény vezetés. Mivel a fő helyszín egy elmegyógyintézet, ahol Hannah tartózkodik elég szűk a mozgástér. Piros pont az írónőnek, mert a bezártságot ennél jobban nem lehet kifejezni. Főhősünk ugyanis a kis szobában lépéseit számlálgatja szüntelen. Közben emlékeiből megismerhetjük gazdag, tökéletesnek tűnő szüleit, és az ő hibátlan életét. A lány mindent elért, éppen az egyetemi felvételi küszöbén állt, szerelme is van, a történet kezdetén mégis olyan helyre kerül, és kénytelen tartózkodni sokáig, ami bármiféle luxust nélkülöz, legalábbis addig amíg kedvezményekre lesz jogosult az ember. Hannah szobájába reménysugárként érkezik Lucy az evészavaros balerina, akinek barátsága mentőöv lehet a minél hamarabbi szabaduláshoz. Új lakótársával olyan elfoglaltságot találnak, ami szintén segít, hogy gyorsabban teljen az idő ezen a komor helyen: az olvasást.
„A könyv az könyv, és ezermilliószor jobb olvasni, mint a mennyezetet bámulni.”
Hannah a bezártság (vagy valami egészen más dolog miatt?) egyre nehezebben tesz különbséget a valóság, és a képzelet között. Ezt a bizonytalanságot olyan meggyőzően ábrázolta a szerző, hogy én az olvasó is a történet előre haladtával egyre jobban kételkedtem szinte mindenben, és mindenkiben.
Annak ellenére tetszett a regény, hogy egy teljesen más rejtélyt kellett megfejteni, mint azt elsőre gondoltam. Azzal, hogy nagyon vékony vonalat húzott a szerző valóság, és képzelet közé olyan atmoszférát teremtett, ami nehezen engedett el. A történet végén a csavar pedig bámulatos. Emellett, mivel éltem már át szabadságtól megfosztottságot, nagyon együtt tudtam érezni Hannah-val.
Összességében a vártnál jóval lassabb cselekményvezetése ellenére ez egy érdekes, és elgondolkodtató regény, és az pozitívuma, ami a negatívuma, hogy nem azt kapja az ember, amit vár. Ajánlom a könyvet felnőtt olvasóinknak, akik kíváncsiak arra, hogyan néz szembe főhősnőnk saját belső démonaival, miközben a külvilággal is harcol szabadsága visszaszerzéséért.
Jó olvasást kívánok!
Köszönöm a Maxim Kiadónak, hogy elolvashattam a könyvet!
Kiemelt kép: life
Amennyiben tetszik, amit csinálunk itt tudsz minket támogatni egy kávéval.
Köszönjük! 🙂