Zavarba hozható,
zavartalan s osztható.
Beférkőztél a blúzom alá,
mint ahogy a csiga levelét falná.
Bal kezem vérkeringése
egyre vadabb lesz idénre
s az a vándor elme
mintha csak vádolni lenne.
Januári mágjámat várom,
hogy végre olyan legyen a párom,
mint aki átvergődött a sáron,
káron, mákon, várásomon.
A saját bolygómon
majd akkor üvöltök
és mindig csak akkorát
amekkorát én akarok.
Az én kerekségem belül üres lesz
és bármikor bárki akár
egy kis fűszállal is
kipukkaszthatja.
Fehér lesz és lukak lesznek benne
ahova virágot ültetek
sárgát, narancssárgát.
Mindig hazavár magához
és elköszön ha távozom.
Ezt a bolygót nem
láthatja meg majd akárki,
mert nem lesz rajta egyéb
csak teafű meg szeretet.
írta: Bartha Karola kiemelt kép: pexels.com
