Bárcsak lehetnénk madarak, és szárnyalhatnánk kedvünkre, igaz? Azonban nekünk embereknek jóval összetettebb az életünk.
Mesterséges időkeretek, felelősség, kötelezettségek. Létezésünk jelentős része a MUSZÁJra épül. Meg kell tennünk dolgokat, betartanunk a társadalmi szabályokat, hogy a RENDSZER működjön. Nos, ennek ellenére sokszor az állatok civilizáltabban viselkednek nálunk. A fentiek tükrében beszélhetünk – e igazi szabadságról? Mit jelent ez a fogalom manapság? Járjuk kicsit körül a témát.
kép: pixabay
Nem uralkodnak rajtunk. A munka és a magánélet területén azt hiszem mindnyájan örülnénk ennek. Van hová fejlődni, hiszen az “adj valakinek hatalmat a kezébe, megtudod milyen ember” értelmében kifoghatunk olyan főnököt, akire rossz hatással van a nagy felelősség vállalás. Tisztelet a kivételnek. Társas kapcsolatainkban szintén fennáll a veszélye, uralkodó-behódoló viszony kialakulásának. Mindkét esetben célravezető az asszertív kommunikáció alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy úgy érvényesítjük az érdekeinket, hogy a másikét is tiszteletben tartjuk. Amennyiben nem segít érdemes minnél hamarabb távozni a lélekromboló helyzetekből.
Mesterséges időkeretek. Bizony nem akkor mehetünk bevásárolni, amikor akarunk, viszont a meghatározotton belül azért bőven van választásunk. Éppen ezért kár görcsölni ezen az alapvető tevékenységünkön, amire főleg ünnepek előtt szoktunk hajlamosak lenni. Azt hiszem ki lehet bírni, ha egy napra bezár a bolt, evégre az ott dolgozóknak is jár a pihenés.
Felelősség és kötelezettségek. Az előbbi legfontosabb szegmense a saját életünk. Amíg igyekszünk a kötelezettségeknek megfelelni, helytállni a szituációkban száz százalékot nyújtani teljesen megfeledkezünk saját magunkról. Olyannyira, hogy elhanyagoljuk alapvető szükségleteinket, az evés-ivást, és az alvást. Szakértő weboldalak visszatérő témája a napjaink megszervezése, előre kidolgozott időbeosztással. Amivel rendben van egészen addig, ameddig már a szabadidős programjainkat is percre pontosan kiszámítva végezzük el. Remek példa ide Miranda a Szex és New York mozifilmből, aki mihamarabb leakarta tudni az aktust a párjával, mert másnap korán kelnek. Mindannyian jobban járunk, ha van időnk egymásra, kacsolataink fenntartására. Még jobb, amennyiben tartózkodunk az óra lesésétől társas tevékenységeink közben, mert, mert “ma még 1000 dolgot kell elintéznem”. Az lenne a legjobb, ha a kötelezettséget nem tekintenénk annak. Nos, a legtöbben képtelenek olyan munkakörben dolgozni, amelyben szeretnének, ezért alig várják a nap végét. Ők megpróbálhatják más szemszögből nézni a helyzetüket. A minden rosszban van valami jó, vagy a lehetne rosszabb gondolatmeneteket vezérfonalul használni. Még könnyebb megoldás a hálásnak levés gyakorlása.
Az igazi szabadsághoz vezető úton az egyik legfontosabb állomás: adni önmagunknak. Hiszen, ha mindig csak a többi embert helyezünk előtérbe azzal egyrészt személyünket tesszük tönkre, másrészt később negatívan fogja befolyásolni a kapcsolataink minőségét. Önmagunknak lenni. Vagyis felvállalni a személyünket akár jó, akár rossz passzban vagyunk. Ez igazi kihívás, mert főleg a közösségi felületeken (bár a valóságban sem kivétel) már-már elvárjuk embertársainktól, hogy a létezésüknek csak a napfényes oldalát mutassák. Pedig az élet, ahogy a mondás is tartja, nem habostorta. Mindenkinek vannak rossz napjai. Ugyanakkora figyelmet érdemelnek a negatív események, mint a pozitívak. Végső lépcsőfok az igazi szabadság eléréséhez az egyensúlyra való törekvés életünk valamennyi területén. Ehhez hozzátarozik annak elfogadása, hogy néha kibillen a mérleg. Továbbá a hit abban, idővel minden újra a helyére kerül.
kép:pixabay
Összegezzük a ma tanulakat: Kerüljük a lélekromboló helyzeteket, kapcsolatokat! Emlékezzünk arra, önmagunknak adni/lenni a legfontosabb. Törekedjünk a harmóniára a magánéletben és a munkában! Néhány jó tanács, amelyet, ha megfogadunk elérjük az IGAZI SZABADSÁGot. Hiszem, hogy egy nap sikerül mindannyiunknak.
Amennyiben tetszik a munkánk itt tudsz minket támogatni.
Köszönjük! 🙂
