Vendégírások

Volt idő, nem tudtam, vagy…

Volt idő, nem tudtam, vagy…

Volt idő, nem tudtam, vagy, nem tudtad, vagyok. Teltek így évek, századok. Mag váltott csemetét és korhadék rejtett magot. Hullám is szétdörömbölte a sziklapadot. Kerestem kezed, suttogtam neved. Évek teltek vagy évezredek? Málló kövek közt mag után kutatok. Abból nevelek…
Valóra vált álom, Chäserrugg!

Valóra vált álom, Chäserrugg!

Szeptember 8, csütörtök. Napsütéses reggel Bubikon Wolfhausen-ben. Reggeli után, tíz óra körül autóba ülünk, és útnak indulunk Unterwasser felé. Svájc. Gyermekkori álmom volt eljutni Svájcba. Régen a szüleim sokat kirándultak itt, és mindig ámulatba ejtő sztorikat meséltek az emberekről- hogy milyen…
Mondd…

Mondd…

Mondd a Hold este a Napot felfalja, vagy iszákjában elrabolja? Nap hajnalban újjászületik, vagy a tarisznyából megszökik? Mondd az ember mit tanul, átadni tudja-e, vagy vele száll, magtalan a sírba le? Ki konok hitfeszülésben szerelme szerelmét építi, tűzben-jégben edzett szívében,…
Vallomás

Vallomás

Vonzódom hozzád, amiért szeretet és vágy bújik meg a szemeidben, amikor rám nézel. Amiért az illatod olyan világba repít, ahol nem léteznek problémák, s egyszerre áll meg és gyorsul fel az idő. A reggeli „Jó reggelt” üzenettől egészen a késő…
Színdarab

Színdarab

Mint bohócok az élet nagyszínpadán, naivan festjük arcunkat fehérre, nagy piros csíkot kanyarítunk rá, azt mondogatjuk magunknak, hogy az élet egy nagy vicc, és zsonglőrködünk. Emberekkel, lelkekkel, szavakkal, álmokkal, célokkal, tervekkel. És mit szeretnénk? Mindent mindenből. Azt hisszük, hogy a labdákat…
Napfelkeltés Torockón

Napfelkeltés Torockón

Torockó a világ közepe. Legalábbis aki ott jár, annak érzi. Nincs busz- és vonatjárat oda, vagy csak nagyon ritkán. Nincs térerő. Akár egy horrorfilm is kezdődhetne így, de ez a kis falu inkább hasonlít egy falatka mennyországra. Alig ezer ember lakja,…
Elengedni Téged

Elengedni Téged

Most először engedlek el fájdalom nélkül. Anélkül, hogy azt szeretném visszaránts. Most először vagyok hálás azért, hogy elengedsz. Nem kell már kapaszkodom a gondolatba, hogy néhány nap múlva úgyis meggondoljuk magukat, ahogy oly sokszor tettük. Most először teljes szívvel engedlek…
Lépcsőfokok hazáig

Lépcsőfokok hazáig

Emberek. A névtelen tömegben. Rengeteg. Van, aki magas, van, aki alacsony, vannak nők, vannak férfiak. Vannak szőkék, barnák, vörösek, idősek, fiatalok. Nyüzsögnek az emberek a téren. Ezer meg ezer ember, ezer meg ezer személyiség, ezer meg ezer apró lélek. Mindenki fontos…
Egy távkapcsolat margójára

Egy távkapcsolat margójára

Szőke herceg fehér lovon helyett barna herceg repülővel. Adódnak olyan apróságok, hogy kétezer kilométer meg ritka találkozás, mert kinek van annyi szabadsága és pénze, hogy havonta találkozzon a másikkal. (Megsúgom, nem sok mindenki engedheti meg magának.) Aztán a Facebook üzenet…
Tiltott gyümölcs

Tiltott gyümölcs

Ülünk egymással szemben. Te felállsz, én követlek. Tekintetünk találkozik, elindulok, követed a mozdulataimat, s végül te felszállsz a metróra, ami arra megy, én felszállok arra, ami erre, s az ablakból még mindig nézzük, miként ültünk az előbb egymás előtt. Elindul…