vendégírás

M. Judit: A szavak temetője

M. Judit: A szavak temetője

A szavak mélységes temetőjében jártam, érkezve minden gondolatom széthullott ott. Ami megmaradt bennem, azt a falhoz vágtam, beborította a gyönge szavakat, a körmömmel kapartam ki magamból gyáván. És ha egy-egy szó olykor hatalmas horizontot. A bőrömbe ivódott halk mégis visszaragad,…
Jakab Zsolt: Tavasz

Jakab Zsolt: Tavasz

április 13. Ez volt életem legjobb napja!!!! Az özvegy Nyírőné bent hagyta a teremben a cuccait és a Duda meg én kihoztuk a csontvázat a szertárból és a Petőék meg felöltöztették a Nyírőné ruháiba. Ráadták a kabáttyát meg a kalapját,…
Csánó Szabolcs: Érints meg

Csánó Szabolcs: Érints meg

Az emberek csak rohannak, Mindegyikük megy, Érkezni valahová, Megtalálni a végzetet, Árokból kimászva Olyan magasnak tűnik a hegy, Cipeljük az átélt fájdalmat, S a belőle nyert értelmet. Ha léteznének véletlenek, Lennének bennem kétségek, Hogy téged nem az égiek Küldtek hozzám,…
Jakab Zsolt: Hallgat

Jakab Zsolt: Hallgat

Nem tudom, mikor voltam utoljára nem fáradt. Csöng a fülem, a telefonom hallgat. A faliórán csak rángatózik a kismutató. Véres a fogkrém a fogkefémen. Véres volt a WC miután kijött. Egy kanál hasára nyitom a mosogatót. Szétspriccel. Hangosan káromkodom. A…
Csánó Szabolcs: Felkészítem

Csánó Szabolcs: Felkészítem

Így vagyok én szerethető?! Az előtted megnyíló, Vagy a magába temetkező, Szépségedre vágyó Férfi az Éden kertből, Kit vággyal kísért meg egy nő. Így vagy csak szerethető? Az előttem titkolózó, Tiltott almát eszegető, Nekem csak szépen suttogó Bűn az Éden…
Holdosi Dóra: Elkéstél

Holdosi Dóra: Elkéstél

Félsz. Félsz meghozni azt a döntést, mely évtizedeken át rágta a lelked és a szíved. Tudod, hogy ettől az érzéstől nem szabadulhatsz, de elnyomod magadban. Hosszú évekig szenvedsz. Hol jobb, hol rosszabb. De mindig visszatér. Nem enged. Hozzá vagy láncolva.…
Holdosi Dóra: Emlékfiók

Holdosi Dóra: Emlékfiók

Sok fiókom van. Mindegyikben más-más emlékeket őrzök. Elkülönítem a szomorú és boldog érzéseket. Nem számoltam meg melyikből van több. A fekete a szomorú és a piros a boldog. Ránézésre a piros több, de nehéz megállapítani. Van négy, ami más, mint…
Holdosi Dóra: Nagyapának

Holdosi Dóra: Nagyapának

Arielnek hívott. Mikor meghallottam e csengő becenevet, szaladtam a dolgozószobájába. Abba a szobába, ahol az a bizonyos íróasztal volt. Az a bizonyos, ahol születtek a verseid, melyek a szívemhez a legközelebb állnak. Magad készítetted az asztalt és hozzá a széket.…
Bimbó Lajos: A könnyben úszó Férfi

Bimbó Lajos: A könnyben úszó Férfi

A Férfi szivarra gyújtott,mint minden este. A napközben erős és sikeres férfi, a csillagok felragyogtàval a szokàsos rituàléval zàrta napot. A Férfi a bàrszekrényhez lépve töltött egy italt magànak,elővett egy darabot a kedvenc szivarjàból,majd egyszerű,de kényelmes ruhàjàban kiült tengerparti hàzànak…
Bimbó Lajos: A férfi halála

Bimbó Lajos: A férfi halála

Bimbó Lajos: A férfi halála   A Férfi fáradtan kelt, szemei nehezen fogták be a szoba körvonalait, az ablakon beszüremlő napsugarak fájdalmasan késztették munkára pupilláit. Lassan kibotorkált a konyhába, kávét töltött magának, majd a szokásos módon a konyhapultra telepedett. Lábai…
Holdosi Dóra: Büszke harc

Holdosi Dóra: Büszke harc

Álmomban egy kertben jártam, Ahol a fű fekete, az ég piros volt. Nem Alice Csodaországába csöppentem. Hanem a kirekesztettek útjára. Félek, de monotonon menetelek az ösvényen, Érzem, lélegzik, szenved, értem kiált. Leguggolok, megtapintom a talajt, Átáramlik belém mások szívverése, s…