vendégírás

Esti teázás közepette

Esti teázás közepette

Este van. Újra. S Te nem vagy az aki voltál. Legalábbis nem az, aki tegnap voltál. Tudom, hisz épp te mondtad azon a nyáron. Esti teázás közepette, Mikor az est hullócsillagos leple a mezőt már rég befedte, Meglásd, változásod változása…
Első látásra

Első látásra

mintha már sokadjára mintha már utoljára mintha már szeretnél utadról letérnél mintha már égetnél mintha már kérlelnél volnál egy látomás szivárvány álmodás. Írta: Zsatkovics Edit Kiemelt kép: http://www.pexels.com
Egy átlagos nap

Egy átlagos nap

Barna hajtincsét fogta és a töredezett végeket nézte. Mindig magának szokta levágni a haját. Nincs pénze fodrászra és egyébként sem szeretett idegen helyekre menni. Annyira belemélyedt a hajvégek fürkészésébe, hogy észre sem vette a barátnőjét, aki az imént sétált el…
Júniusi eső

Júniusi eső

mikor a busz ablakán lefolyik az esőcsepp. sír helyettem is az ég, mintha sok lenne a lélek, a jelen, a lét. egy szavad lélekjel; élek, ha megfogod kezem, az jelenlét, lélekje minden eredőnek. lélekjelenlét a víz: belőlünk kiszivárgott pára, csók…
Tótörténet

Tótörténet

Nem tudom mi van ezzel a hellyel, de többedszerre mentett meg minket az idén. Napernyők, üres fagyispult, némi szél, kigyúrt emberek, és mindezeken túl kócos tóhullámok. Én még úgy emlékszem rá, mint a nyár legszebb helye, ahol egy gombostűt sem…
Honvágy

Honvágy

honvágyom egy olyan életbe aminek soha nem éreztem az ízét tudom, hogy te sem mégis büszkén emelgeted az orrod vagy folyton más irányba csavarod a fejed ameddig bele nem roppan a nyakad pedig szemedbe kiabálok. Tudom, ez is az én…
Boleró

Boleró

üzentek az angyalok ég és föld fellázadnak megsemmisitő vágy zenéje dobol szerelmes ölelésre forgunk, ritmusra izzunk körbe-körbe körülöttünk forog- forog világ lélekmadara repülünk körbe- körbe dervistáncra dobban a láb szárnyal a kar csipőn pörgős szoknya libben, táncold újra, építsd újra,…
Burokba zárva

Burokba zárva

Bezárva vagyok, innen senki sem enged. Mindenki megnéz, aztán csak tovább megy. Burkomban csak jönnek és mennek az emberek. Megnéznek, kinevetnek lenéznek majd elhagynak. Sokszor csak összeesel feladva minden reményt. S akkor valaki jön és kezét köréd karolva átölel. Egy…
Ha tehetném…

Ha tehetném…

köréd csavarodnék jó szorosan mint az áldozatát fojtogató kígyó miközben lelkem fényévekkel távolabb libeg egy ismeretlen bolygó körül amely fényességért a Naptól esedezik Nem csillag – bár minden űrszondát megtéveszt. Kettészakadnék, hogy eldöntsem melyik a jobb elmúlás: levegőtlen ölelésbe fulladni…
Láng álom

Láng álom

  Sötét az ég Csillagok fényében, Vad láz remél Tested melegében, Eljött a perc, Mennyit vártam érte, Szunnyadva lelsz S mellém fekszel végre. Karod súlya Mellkasomhoz érve, Szívem dobog, Hevesebben kérve, Maradj velem Életem miértje, Aludj velem S boldog leszek…

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás